Main menu

Amit a kemény vízről tudni kell

16th Jun 2015

A mosható pelenkát használó mosómamák mind jól tudják, hogy (főleg a kezdők számára) a pelenka mosás egy misztikus, ködös, szinte megfoghatatlan dolog. Ahogy a mosásról szóló cikkemben már említettem: ahány mosómami, annyiféle mosó rutin. Mindenki másra esküszik és mindenkinek kicsit (vagy éppen nagyon) eltérő tapasztalatai vannak ugyanazon mosószerrel, mosóprogrammal. Mi az a misztikus X faktor, ami befolyásolja a mosómamák mosóélményét? Mi az a láthatatlan démoni erő, ami néhány embernél “megeszi” a bambuszt? Mitől lesz ropogós a Popin betétje mosás után? Most tisztába tesszük ezeket a kérdéseket!

Mi az a kemény víz?

Vízkeménységnek a vízben oldott ásványi anyagok mennyiségét nevezzük, melyet különféle módokon lehetséges meghatározni. A kemény víz hatással van a víz lehetséges felhasználásaira, és annak egészségügyi minőségét is befolyásolja. A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége befolyásolja. A változó keménységet (más nevén karbonátkeménység) a kalcium-hidrogén-karbonát (Ca(HCO3)2), illetve a magnézium-hidrogén-karbonát (Mg(HCO3)2) mennyisége okozza. Ezek mennyisége forralással csökkenthető, mivel ilyenkor vízben oldhatatlan karbonátokformájában (CaCO3) kiválnak. Az állandó keménységet a szulfátok, kloridok okozzák (kénsavas és sósavas sók, mint kalcium-szulfát, kalcium-klorid, magnézium-szulfát stb.) melyek hő hatására sem válnak ki. A két keménység együttesen adja meg a víz összkeménységét.

Mik a kemény víz hatásai?

A kemény víznek számos negatív hatása van. Ilyen például a fokozott vízkő képződés, illtve a mosás hatékonyságának csökkenése. A mosás alapvetően a következőképpen működik: a víz behatol az anyag szálai közé és feloldva a szennyeződést, tisztít. A mosószerek egyik funkciója, hogy megtörjék a vízmolukák felületi feszültségét, így pedig a víz alaposabban be tud hatolni az anyagba és könnyebben távolítja el a szennyeződést, illetve a koszt oldott állapotban tartják, így ki lehet azt öblíteni a ruhákból. A kemény víz a mosószerek hatékonyságát csökkenti, mivel a vízben található ásványi anyagokra tapad a tisztítószer, ez a keverék aztán lerakódik a gépben, majd (sajnos nem teljes egészében) távozik a csatornába öblítéskor. A mosás hatékonyságának csökkenése mellett a ruhák élettartamára is negatív hatással lehet a kemény víz.  A kálcium és ásványi anyagok lerakódása az anyag szálai között fakulást és az anyag gyengülését okozza, illetve megköti a szennyeződéseket (ezáltal megnehezíti a folttisztítást) és sárgulást vagy épp szürkülést, valamint kellemetlen szag-felhalmozódást eredményez.

Honnan lehet tudni, hogy kemény-e a víz?

Általános területi információt kaphatunk, ha rákeresünk a lakhelyünk szerinti vízkeménység térképre, megpróbálhatunk tájékozódni a vízszolgáltató cég weboldalán, illetve ügyfélszolgálatán. Budapestiek például részletes információt kaphatnak kerületekre lebontva a Fővárosi Vízművek weboldalán, de más vízszolgáltatók honlapján is megtalálhatóak hasonló adatok. Egy másik lehetőség az ITT található magyarországi vízkeménység térkép, ahol pontosabban látszik, hogy akár egy városon belül, kerületenként is változó a víz keménysége.

Kemény víz okozta fehéredés üvegpoháron forrás: http://jennifersmentionables.com/

Kemény víz okozta fehéredés üvegpoháron
forrás: http://jennifersmentionables.com/

A kemény víz jeleit kereshetjük a háztartásunkban is. Ha mosogatás után az üveg poharakon rendszeresen fehér foltokat hagy a víz, ha a csaptelepek és környékük erősen vízkövesedik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy legalább közepesen kemény víz folyik a csapunkból. Akiket számok érdekelnek, de nem érik be a szolgáltató tájékoztató adataival, azok vehetnek néhányszáz forintért vízkeménység tesztcsíkot medence- és akvarisztika szaküzletekben, barkácsboltokban is. Ezekkel viszonylag pontosan és villámgyorsan kimutatható a vízkeménység.

Magyarország vízkeménységi térképe. A színek jelentése: zöld = lágy víz, sárga = középkemény víz, piros = kemény víz. forrás: maviz.org

Magyarország vízkeménységi térképe. A színek jelentése: zöld = lágy víz,
sárga = középkemény víz, piros = kemény víz.
forrás: maviz.org

A kemény víz és a mosható pelenka

A kemény víz kifejezetten sok fejfájást tud okozni a mosómamáknak. Az anyag szálai közé lerakódó ásványi anyagok keménnyé, durvává teszik a természetes anyagú (pamut, kender, bambusz) pelenkákat. Ettől válik “ropogóssá” egy-egy bambusz betét. A kemény textileken segíthetne az öblítő használata, de ez a mosható pelenkák esetén kifejezetten káros, mivel a mesterséges puhaságot úgy éri el az öblítő, hogy egy vékony balzsamos (=vegyszeres) réteggel vonja be az anyagot. Ez azon túl, hogy nem éppen a legkörnyezet- és bőrbarátabb megoldás, még a pelenka nedvszívó kapacitását is csökkenti. Csakúgy, mint az ásványianyag és kálcium felhalmozódás. Ezek mindennek a tetejében felelősek még a kellemetlen szagok kialakulásáért is, az ammónia megkötése miatt.

Mit lehet tenni a kemény víz ellen?

Azok számára, akik nagyon kemény vizes környéken élnek és pénzt nem sajnálva szeretnének megszabadulni a problémától, megfelelő megoldás lehet a házi vízlágyító berendezés használata. Ez azonban költséges és kisebb beruházást igényel, előnye viszont, hogy nem csak a pelenkáinkat és ruháinkat, de háztartási gépeiket és üvegpoharaikat is megvédhetjük vele a kemény víz káros hatásaitól.
Az emberek többségének azonban a vízlágyító berendezés beszerzése nem megfelelő megoldás, nekik a mosószer és mosórutin tudatos megválasztása sokat segíthet. Általánosságban kijelenthető, hogy minél keményebb a víz, annál több mosószer szükséges ugyanazon eredmény eléréséhez. A mosószerek egyes összetevői ugyanis hozzátapadnak a kalcium és ásványi anyag részecskékhez, de ezzel a tényleges tisztító hatás csökken. Így tehát a mosószer mennyiségének növelése megoldás lehet, de nem minden esetben elegendő. Ahol nem elég a mosószer adagjának növelése, ott segítséget jelenthet vízlágyító adalék (pl. Calgon) használata, de nem feltétlenül szükséges drága és márkás szereket vennünk, a víz lágyítására a mosószóda is alkalmas. Kis mennyiségű mosószóda adagolása a normál mosószer mellé sokat javíthat a tisztítás hatékonyságán, illetve a mosószóda önmagában is használható mosószer. Az anyagok puhítására sokan használnak ecetes öblítést gond nékül (ami a kellemetlen szagok felhalmozódása ellen is hatásos tud lenni), ez viszont savassága miatt sok gyártónál garanciavesztéssel jár.

Néhány további trükk

-A mosószer-gyártók a közepesen kemény vízminőséghez, átlagosan szennyezett textíliához főmosásra szokták megadni az ajánlott mosószer-mennyiséget, tekintsük ezt 1 egységnek. Lágy víz esetén kevesebb mosószerre van szükség, kb. 3/4 egységre, közepesen kemény víznél 1 1/4-re, nagyon kemény víznél pedig 1 1/2-re. Ezen mennyiségeket a ruhanemű szennyezettsége tovább módosítja, azonban túl sok mosószert se használjunk, mert romlik a mosás hatékonysága. Ha azt látjuk, hogy a gépben mosáskor intenzív habzás indul be, akkor biztosak lehetünk benne, hogy túl sok mosószert adagoltunk. Ilyen esetekben mindig öblítsünk sima vízzel a mosóprogram után akár 2-3-szor is, de mindenképpen egészen addig, amíg a habzás a tiszta vizes öblítés alatt meg nem szűnik.

-Figyeljünk oda a mosógép vízfelhasználására! A nagyon víztakarékos gépek rendkívül kevés vízzel mosnak, ezzel erősen csökken a mosás hatékonysága. A felhasználandó vízmennyiséget automatikusan, a ruhák súlya alapján kiszámoló intelligens gépeket át lehet verni azzal, ha a pelenkákat jó vizesen tesszük be a gépbe. A nagyobb súly miatt a gép több vizet fog használni a mosáshoz. Ezen kívül utántölthetjük a gépet a mosószer adagoló tartályon keresztül. Elöltöltős gépeknél az az ideális, ha az ajtó kb. egynegyedéig áll a víz a dobban. Ennyi vízzel már alapos mosásra számíthatunk.

-Magasabb hőfokon mosás javíthat a mosás hatékonyságán, de mindig vegyük figyelembe a pelenka gyártójának kezelési útmutatóját, ellenőrizzük a cimkén a maximális ajánlott hőfokot!

-Kemény vízben általában a folyékony mosószerek hatékonyabbak, mert könnyebben feloldódnak. Magasabb hőfokú mosás esetén azonban már a mosópor is jól oldódik. Ha nem szeretnénk emiatt magas hőfokon mosó programot választani, akkor jó megoldás lehet az is, ha a por állagú mosószert vagy a mosószódát előre feloldjuk meleg vízben és úgy öntjük az adagolóba.

-A mosás hatékonyságát az is befolyásolja, hogy mennyire van megtömve a mosógép. Ha nem tömjük teljesen csurig a gépet, a hatékonyságot tudjuk növelni.

-Több pelenkafertőtlenítő adalék tartalmaz vízlágyító összetevőket, ezzel is rásegítve a mosás hatékonyságára.

-A mosószóda és a foltsó (nátrium perkarbonát) oldja az ásványi anyag- és az ammónia lerakódást. Strippingre ezért mindkettőt lehet használni, hogy megszabaduljunk az esetlegesen felhalmozódott szagoktól.

-Érdemes kerülni a természetes anyag szálait károsítható enzimeket, a túl magas %-ban felületaktív anyagokat tartalmazó szereket és öblítőket, valamint a balzsamos, puhító mosószereket a mosható pelenkák mosásakor. De ne feledjük, hogy ha pelenkáinknak baja esett, az valószínűleg nem a mosószertől, hanem a kemény víztől, illetve a vízkeménységhez nem megfelelően megválasztott mosórutin miatt történt!

Felhasznált források:
www.maviz.org
www.thinking-about-cloth-diapers.com
http://vgfszaklap.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzkem%C3%A9nys%C3%A9g
https://en.wikipedia.org/wiki/Hard_water
http://blog.bummis.com/
http://www.ecobabysteps.com/
http://www.mielegepek.hu/

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *